....és mi nem?
nyári retek,
spárgatök,
sütőtök,
sárgadinnye,
görögdinnye,
paradicsom,
paprika,
spenót,
csemegekukorica,
sóska.
Paprikát és paradicsomot lehetőleg hidegágyba vessük.Takarjuk le üveggel vagy fóliával. Sárga és görögdinnyét lehetőleg neveljük elő palántának.
2011. április 9., szombat
Petrezselyem,fehérrépa,metélőpetrezselyem
Második amivel gazdagítottam a kiskertemet.Bár elötte való években nem nagy sikerrel termesztettem.Mondanom sem kell télen az egekbe szökik az ára.A friss levelének pedig nincsen párja.
A levélpetrezselymet-melyből van fodros levelű is-nevelhetjük a kertben,cserépben vagy balkonládában.Ez a fajta fogyasztható gyökérrészt nem fejleszt.Friss felhasználásra kitünő.Tárolható szárítva és fagyasztva.Én a fagyasztását részesítem előnyben.Jó apróra vágom a leveleit vajasdobozba teszem és be a fagyasztóba.Télen ha használni akarom akkor fagyosan megkapargatom villával és mehet is az ételbe!
Gyökérpetrezselyem:a hideget jól tűri.Magját már februárban ha az idő engedi el lehet vetni.Szereti a tápdús talajt,a komposztlevet.Lehet hosszú vagy félhosszú fajta.Magját vetés elött nem árt akár egy napra vagy csak egy éjszakára beáztatni hogy a csirázást gátló hormonok kiázzanak.Megszárítani és hogy ritkábban lehessen szórni a magot érdemes homokkal vagy akár grízzel összekeverni és így vetni.Ha vékonyabb gyökeret akarunk akkor maradhat sűrű a vetés ha vastagabbat akkor rikítsuk.A kifejlett petrezselyem levelét folyamatosan szedhetjük de sose kopaszítsuk meg teljesen,Télen homokban vagy fagyasztva ugyanúgy tárolhatjuk mint a sárgarépát!
Betegségei:
abiotikus rozsdája:Mindenekelőtt a talaj felszínénél a gyökerek felszíni szövete megbarnul és repedések keletkeznek benne, amelyek igen gyakran kaput nyítnak a rothadást okozó másodlagos fertőzés előtt. Jóllehet, igen elterjedt zavarról van szó, aokairól keveset tudni. A zavar főleg a nehéz, tömött, levegőhiányos talajokban jelentkezik. Olykor ezt a zavart összefüggésbe hozzák a talaj nem megfelelő kémhatásával is (túl savanyú vagy túl lúgos talajok).
A levélpetrezselymet-melyből van fodros levelű is-nevelhetjük a kertben,cserépben vagy balkonládában.Ez a fajta fogyasztható gyökérrészt nem fejleszt.Friss felhasználásra kitünő.Tárolható szárítva és fagyasztva.Én a fagyasztását részesítem előnyben.Jó apróra vágom a leveleit vajasdobozba teszem és be a fagyasztóba.Télen ha használni akarom akkor fagyosan megkapargatom villával és mehet is az ételbe!
Gyökérpetrezselyem:a hideget jól tűri.Magját már februárban ha az idő engedi el lehet vetni.Szereti a tápdús talajt,a komposztlevet.Lehet hosszú vagy félhosszú fajta.Magját vetés elött nem árt akár egy napra vagy csak egy éjszakára beáztatni hogy a csirázást gátló hormonok kiázzanak.Megszárítani és hogy ritkábban lehessen szórni a magot érdemes homokkal vagy akár grízzel összekeverni és így vetni.Ha vékonyabb gyökeret akarunk akkor maradhat sűrű a vetés ha vastagabbat akkor rikítsuk.A kifejlett petrezselyem levelét folyamatosan szedhetjük de sose kopaszítsuk meg teljesen,Télen homokban vagy fagyasztva ugyanúgy tárolhatjuk mint a sárgarépát!
Betegségei:
abiotikus rozsdája:Mindenekelőtt a talaj felszínénél a gyökerek felszíni szövete megbarnul és repedések keletkeznek benne, amelyek igen gyakran kaput nyítnak a rothadást okozó másodlagos fertőzés előtt. Jóllehet, igen elterjedt zavarról van szó, aokairól keveset tudni. A zavar főleg a nehéz, tömött, levegőhiányos talajokban jelentkezik. Olykor ezt a zavart összefüggésbe hozzák a talaj nem megfelelő kémhatásával is (túl savanyú vagy túl lúgos talajok).
2011. április 2., szombat
Veteményezés:sárgarépa
Lássuk mit vetettem az idén:Hagymafélék közül vöröshagymát,főzőhagymát,gyöngyhagymát és lilahagymát.Ezek közül még eddig nem vetettem egyet sem.Hagymát is duggattam,vöröset.Jövő héten majd irány a piac mert szeretnék lilahagymát is dughagymaként beszerezni.
Aztán földbe került még a gömbcékla és a hengercékla,spenót,petrezselyem,pasztinák és a sárgarépa.Borsót nem akartam vetni de anyu hozott ki egy csomaggal igy azt is elvetettem.Fűszernek kaprot és bazsalikomot is vetettem. Még sok van hátra,a palánták is itthon nevelődnek.Némelyik cserépben némelyik melegágyban.
Lássuk akkor a sárgarépa mit tud és mit szeret!
A laza szerkezetű, könnyű talajokat kedveli. Kötött talajon, szárazság idején felülete ráncossá válik, elágazó, ún. lábas gyökérzetet fejleszt.Jó termőerőben levő talajon a Sárgarépa alá közvetlenül istállótrágyát nem adunk. Elegendő a vetés előtt és a tenyészidő folyamán kiszórt műtrágya. Káli-igénye nagy. Tápanyagának nagyobb részét a tenyészidő második felében veszi fel.kedveli a hagymafélék és a kapor közelségét.
Tavasszal, amint lehetséges, azonnal vetjük, mert nagyon soká kel ki.Eltarthat 2-3 hétig is. A gondosan porhanyósított földbe 2-3 cm mélyre vessük a magokat. A sárgarépa sorát más növénysoroktól 30-40 cm távolságra helyezzük.
A magokat egymástól 0,5-1 cm távolságra vessük. Drazsírozott vetőmag esetén a tőtávolság 3-5 cm is lehet. A betakart vetőágyat óvatosan locsoljuk meg.
Először akkor érdemes egyelni, amikor a növénynek már 3-4 levele van. Óvatos kézzel ritkítsuk meg az állományt úgy, hogy minden répa között 2-3 cm legyen. Kelés után egy hónappal, a második egyeléskor a tőtávolságot a gyökér várható nagyságának függvényében 5-6 cm-re növelhetjük. Az ilyenkor kiszedett apró répák általában már elérik azt a méretet, ami konyhai felhasználásra alkalmas.A növény helyének évenkénti változtatásával (önmaga után leghamarabb 5 év múlva kerülhet ugyanoda vissza), a hagymafélékkel való vegyes termesztéssel máris hatékony, ám környezetkímélő lépéseket tettünk a gyökereket károsító sárgarépalégy lárvája, valamint a gyökérgubacs- fonálféreg ellen.Én 2 sort vetettem és a sorok széleibe pedig vöröshagymát duggattam.Valamint mikor a barázdába beszórtam a magot rászórtam Force talajfertőtlenítőt.És így takartam be földdel a magokat!
Betegségei:
alternáriás levélfoltossága a hajtatás második felében válik jelentőssé. A leveleken apró, kerek, vizenyős foltok láthatók, melyek később megnagyobbodnak, sárgásbarna színűek lesznek. Ha a foltok összeolvadnak, a levelek leszáradnak. A tünet jellegzetessége, hogy a külső, idősebb levelek elszáradnak, a belső, fiatal levelek egészségesek maradnak, nem fogékonyak a betegségre. Fertőzési források a beteg növénymaradványok, azért azokat vetés előtt a sárgarépa felszedése után gyűjtsük össze és égessük el, vagy mélyen (50-60 cm) ássuk el.
A sárgarépa lisztharmat szintén a hajtatás második felében lép fel. A levélen és a levélnyélen először foltszerűen, majd az egész növényre kiterjedően szürkésfehér bevonat (epifita micélium a konídiumláncokkal) jelentkezik. Legfontosabb fertőzési források a különböző növénymaradványok, melyeket meg kell semmisíteni. Megelőzésképpen a lomblevelek kialakulásakor permetezzünk, majd a tünetek megjelenésekor 10 naponként 2-3 alkalommal védekezzünk ellene.
A sárgarépa szklerotíniás betegsége akkor okoz gondot, ha már az előző kultúrákban (pl. paprika, paradicsom, saláta, uborka) jelentkezett és nem végeztünk talajfertőtlenítést vagy talajcserét. A fertőzött gyökértesten vizenyős rothadás lép fel, melyen dús, vattaszerű micéliumbevonat képződik. Később a bevonatban izzadmánycsepp kíséretében fekete kitartóképletek (szkleróciumok) fejlődnek. Rendszeresen figyeljük a növényállományt és a fertőzött répát a talajjal együtt edénybe gyűjtve (nehogy szétszóródjon!) távolítsuk el és semmisítsük meg. A betegség észlelésekor 7-10 naponként nagy lémennyiséggel permetezzünk úgy, hogy a talajra is jusson permetlé.
Kártevői:
Legjelentősebbek a talajlakók: a pajorok (cserebogarak lárvái), a drótférgek (pattanóbogarak lárvái) és a lótücsök. A répatest felületén kisebb-nagyobb, szabálytalan alakú mélyedéseket rágnak a pajorok, gyakran a karógyökér teljes hosszában.
Védekezésűl használható készítmények:
Sztemfíliumos és alternáriás betegség ellen: Dithane DG Teo-Tec (III), Manzate 75 DF (III), Miltox Speciál Extra WP (III) 0,2%-os töménységben (20 g szer 10 l vízhez), Rézgálic (III) 0,25-0,5%-os töménységben (25-50 g szer 10 l vízhez), Rézkol 400 FW (III) 0,25-0,3%-os töménységben (25-30 ml szer 10 l vízhez).
Lisztharmat ellen: Cosavet DF (III), Eurokén 2000 80 WG (III), Necator 80 WG (III), Solfo 80 WP (III), Thiovit Jet (III) 0,3- 0,5%-os töménységben (30-50 g szer 10 l vízhez).
Szklerotíniás betegség ellen: Topsin-M 70 WP (III) 0,1%-os töménységben (10 ml szer 10 l vízhez).
Talajfertőtlenítésre: Basamid G (III) 50- 60 g/m2, Ipam 40 (II) 35-80 ml/m2. Csak vetés előtt használhatók és bioteszttel ellenőrizzük a szer lebomlását! (Szeptemberi számunkban ismertettük). Force 1,5 G (II) 7-10 g/m2 sorkezelésre).
Levéltetvek ellen: Chess 50 WG (III) 0,02%-os töménységben (2 g szer 10 l vízhez), Decis 2,5 EC (III) 0,05%-os töménységben (5 ml szer 10 l vízhez), Actara 25 WG (III) 0,01-0,02%-os töménységben (1- 2 g szer 10 l vízhez); Pirimor 50 WG (III) 0,035-0,05%-os töménységben (3,5-5 g szer 10 l vízhez).
Lótücsök ellen: Arvaln–LR (III) 20-30 g/m2, a lótücsök járta helyeken.
Aztán földbe került még a gömbcékla és a hengercékla,spenót,petrezselyem,pasztinák és a sárgarépa.Borsót nem akartam vetni de anyu hozott ki egy csomaggal igy azt is elvetettem.Fűszernek kaprot és bazsalikomot is vetettem. Még sok van hátra,a palánták is itthon nevelődnek.Némelyik cserépben némelyik melegágyban.
Lássuk akkor a sárgarépa mit tud és mit szeret!
A laza szerkezetű, könnyű talajokat kedveli. Kötött talajon, szárazság idején felülete ráncossá válik, elágazó, ún. lábas gyökérzetet fejleszt.Jó termőerőben levő talajon a Sárgarépa alá közvetlenül istállótrágyát nem adunk. Elegendő a vetés előtt és a tenyészidő folyamán kiszórt műtrágya. Káli-igénye nagy. Tápanyagának nagyobb részét a tenyészidő második felében veszi fel.kedveli a hagymafélék és a kapor közelségét.
Tavasszal, amint lehetséges, azonnal vetjük, mert nagyon soká kel ki.Eltarthat 2-3 hétig is. A gondosan porhanyósított földbe 2-3 cm mélyre vessük a magokat. A sárgarépa sorát más növénysoroktól 30-40 cm távolságra helyezzük.
A magokat egymástól 0,5-1 cm távolságra vessük. Drazsírozott vetőmag esetén a tőtávolság 3-5 cm is lehet. A betakart vetőágyat óvatosan locsoljuk meg.
Először akkor érdemes egyelni, amikor a növénynek már 3-4 levele van. Óvatos kézzel ritkítsuk meg az állományt úgy, hogy minden répa között 2-3 cm legyen. Kelés után egy hónappal, a második egyeléskor a tőtávolságot a gyökér várható nagyságának függvényében 5-6 cm-re növelhetjük. Az ilyenkor kiszedett apró répák általában már elérik azt a méretet, ami konyhai felhasználásra alkalmas.A növény helyének évenkénti változtatásával (önmaga után leghamarabb 5 év múlva kerülhet ugyanoda vissza), a hagymafélékkel való vegyes termesztéssel máris hatékony, ám környezetkímélő lépéseket tettünk a gyökereket károsító sárgarépalégy lárvája, valamint a gyökérgubacs- fonálféreg ellen.Én 2 sort vetettem és a sorok széleibe pedig vöröshagymát duggattam.Valamint mikor a barázdába beszórtam a magot rászórtam Force talajfertőtlenítőt.És így takartam be földdel a magokat!
Betegségei:
alternáriás levélfoltossága a hajtatás második felében válik jelentőssé. A leveleken apró, kerek, vizenyős foltok láthatók, melyek később megnagyobbodnak, sárgásbarna színűek lesznek. Ha a foltok összeolvadnak, a levelek leszáradnak. A tünet jellegzetessége, hogy a külső, idősebb levelek elszáradnak, a belső, fiatal levelek egészségesek maradnak, nem fogékonyak a betegségre. Fertőzési források a beteg növénymaradványok, azért azokat vetés előtt a sárgarépa felszedése után gyűjtsük össze és égessük el, vagy mélyen (50-60 cm) ássuk el.
A sárgarépa lisztharmat szintén a hajtatás második felében lép fel. A levélen és a levélnyélen először foltszerűen, majd az egész növényre kiterjedően szürkésfehér bevonat (epifita micélium a konídiumláncokkal) jelentkezik. Legfontosabb fertőzési források a különböző növénymaradványok, melyeket meg kell semmisíteni. Megelőzésképpen a lomblevelek kialakulásakor permetezzünk, majd a tünetek megjelenésekor 10 naponként 2-3 alkalommal védekezzünk ellene.
A sárgarépa szklerotíniás betegsége akkor okoz gondot, ha már az előző kultúrákban (pl. paprika, paradicsom, saláta, uborka) jelentkezett és nem végeztünk talajfertőtlenítést vagy talajcserét. A fertőzött gyökértesten vizenyős rothadás lép fel, melyen dús, vattaszerű micéliumbevonat képződik. Később a bevonatban izzadmánycsepp kíséretében fekete kitartóképletek (szkleróciumok) fejlődnek. Rendszeresen figyeljük a növényállományt és a fertőzött répát a talajjal együtt edénybe gyűjtve (nehogy szétszóródjon!) távolítsuk el és semmisítsük meg. A betegség észlelésekor 7-10 naponként nagy lémennyiséggel permetezzünk úgy, hogy a talajra is jusson permetlé.
Kártevői:
Legjelentősebbek a talajlakók: a pajorok (cserebogarak lárvái), a drótférgek (pattanóbogarak lárvái) és a lótücsök. A répatest felületén kisebb-nagyobb, szabálytalan alakú mélyedéseket rágnak a pajorok, gyakran a karógyökér teljes hosszában.
Védekezésűl használható készítmények:
Sztemfíliumos és alternáriás betegség ellen: Dithane DG Teo-Tec (III), Manzate 75 DF (III), Miltox Speciál Extra WP (III) 0,2%-os töménységben (20 g szer 10 l vízhez), Rézgálic (III) 0,25-0,5%-os töménységben (25-50 g szer 10 l vízhez), Rézkol 400 FW (III) 0,25-0,3%-os töménységben (25-30 ml szer 10 l vízhez).
Lisztharmat ellen: Cosavet DF (III), Eurokén 2000 80 WG (III), Necator 80 WG (III), Solfo 80 WP (III), Thiovit Jet (III) 0,3- 0,5%-os töménységben (30-50 g szer 10 l vízhez).
Szklerotíniás betegség ellen: Topsin-M 70 WP (III) 0,1%-os töménységben (10 ml szer 10 l vízhez).
Talajfertőtlenítésre: Basamid G (III) 50- 60 g/m2, Ipam 40 (II) 35-80 ml/m2. Csak vetés előtt használhatók és bioteszttel ellenőrizzük a szer lebomlását! (Szeptemberi számunkban ismertettük). Force 1,5 G (II) 7-10 g/m2 sorkezelésre).
Levéltetvek ellen: Chess 50 WG (III) 0,02%-os töménységben (2 g szer 10 l vízhez), Decis 2,5 EC (III) 0,05%-os töménységben (5 ml szer 10 l vízhez), Actara 25 WG (III) 0,01-0,02%-os töménységben (1- 2 g szer 10 l vízhez); Pirimor 50 WG (III) 0,035-0,05%-os töménységben (3,5-5 g szer 10 l vízhez).
Lótücsök ellen: Arvaln–LR (III) 20-30 g/m2, a lótücsök járta helyeken.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)